PL
HU
EN10. fejezet · Kézikönyv gyakorlati szakemberek számára
Nehéz helyzetek a workshopon
A csalásokról szóló workshopok fájdalmas témákat érintenek: veszteséget, szégyent, magányt, a kontroll elvesztését. A nehéz helyzetek nem kivételek, hanem a munka természetes részei. Ez a fejezet kész megoldásokat kínál a reagálásra.
Mini krízisprotokoll: 4 lépés
Mielőtt rátérnénk a konkrét helyzetekre, jegyezzen meg négy lépést, amely minden esetben működik, függetlenül attól, hogy mi történik.
Ha nehéz helyzet adódik
Függessze fel az ítélkezést
Ne ítélje meg azt, amit a résztvevő mond, tesz vagy érez.
Erősítse meg az érzelmek jogosságát
„Megértem, hogy ez nehéz.” „Természetes, hogy Ön így érez.”
Ne akarjon mindent a csoport előtt megoldani
Javasoljon egy egyéni beszélgetést a foglalkozás után.
Keresse meg újra az illetőt a találkozó után
Tartsa be az ígéretét.
Ez a négy lépés működik sírásnál, haragnál, ellenállásnál vagy a veszteségről szóló történeteknél is. Univerzálisak.
A résztvevő pénzvesztésről mesél
Mi a teendő: hallgassa meg. Ne szakítsa félbe. Ne adjon tanácsokat. Amikor befejezte, ismerje el az érzéseit, majd javasolja, hogy a beszélgetést a foglalkozás után folytassák.
Ezt mondhatja
- „Köszönöm, hogy beszélt erről. Ehhez bátorság kell.”
- „Ez nem az Ön hibája. Az elkövetőé a felelősség, aki ezt tette.”
- „Visszatérhetnénk erre a találkozó után? Szeretnék Önnel nyugodtan elbeszélgetni.”
Amit ne tegyen
- Ne mondja azt, hogy „ellenőriznie kellett volna”, vagy hogy „miért nem telefonált”
- Ne kicsinyelje le a problémát: „Legalább az egészsége megmaradt”
- Ne diagnosztizáljon, és ne javasoljon terápiát
A foglalkozás után: beszélgessen vele négyszemközt, hagyja meg az elérhetőségét, javasolja a szükséges bejelentések megtételét (például a banknál vagy a rendőrségen), és adja át a megfelelő elérhetőségeket.
A résztvevő érzelmileg reagál
Mi a teendő: a társtréner halkan odamegy, leül mellé, zsebkendőt és vizet kínál. A foglalkozásvezető folytatja a foglalkozást, normalizálva a helyzetet.
Ezt mondhatja
- Foglalkozásvezető: „Látom, hogy ez a téma felkavaró. Ez természetes, és azt mutatja, hogy valami fontosat érintünk.”
- Társtréner (halkan az illetőnek): „Minden rendben? Tehetek valamit?”
Amit ne tegyen
- Ne mondja azt, hogy „ne sírjon”, vagy hogy „nincs rá ok”
- Ne csináljon belőle a teljes csoport előtt zajló eseményt
- Ne hagyja figyelmen kívül
Ha a résztvevő ki szeretne menni, a társtréner menjen ki vele. Semmilyen irányba ne gyakoroljon rá nyomást.
A résztvevő azt mondja: „ez rám nem vonatkozik”
Mi a teendő: ne kerüljön vele konfliktusba. Váltson nézőpontot.
Ezt mondhatja
- „Igaza van, lehet, hogy Önnek nincs szüksége erre. De a szomszédjának talán igen. A mai találkozó után tudni fogja, hogyan adjon neki tanácsot.”
- „Kapott már valaha furcsa telefont vagy SMS-t?”
Amit ne tegyen
Ne mondja: „dehogynem vonatkozik Önre, a statisztikák azt mutatják...”. Ez olyan pozícióba helyezi Önt, mint aki mindent jobban tud.
A résztvevő nem bízik a foglalkozásvezetőben
Mi a teendő: ne vegye magára. Legyen türelmes. Válaszoljon őszintén.
Ezt mondhatja
„Joga van kérdezni. Nem vagyok informatikus, sem rendőr. Olyan szakember vagyok, aki emberekkel dolgozik, és segíteni szeretne. De hoztam konkrét információkat, amelyek hasznosak lehetnek.”
Aki szkeptikusan kezd, gyakran a legaktívabb résztvevőként fejezi be. A szkepticizmus a kritikus gondolkodás jele.
A teljes módszertan
Ez volt a 10. fejezet. A teljes módszertan 19 fejezetből áll. Creative Commons CC BY-SA 4.0 licenc alatt érhető el.